Gerák Andrea: Blog

Nemrég értem haza a városból, jól elfáradtam a nagy fotósétában, gyorsan rendet csináltam (csak elrohantunk itthonról, a fiamnak el kellett érnie a repülőt Budapestre), meggyújtottam néhány gyertyát, felhúztam egy gyűrűt, amit már jóideje nem viseltem, élénkpirosra festettem a körmömet, hogy passzoljon a naphoz, és megittam a nagyüveg Julmustnak majdnem a felét (svéd speckó, kólaszerű karácsonyi üdítőital) - hát, itt a Karácsony...

Az én Karácsonyom, hosszú idő után egyedül.

Tudom, hogy sokan szomorúak az évnek ebben az időszakában, ha nincs senkivel megosztaniuk, vagy ha valamilyen kellemetlen emlékek fűződnek ezekhez a dátumokhoz, mint például elveszíteni valakit, aki számukra kedves - sok történetet mesélhetnék, amikor embereket sírni láttam ezeken a szent napokon...

Tegnap hallottam, de nem néztem utána az információ helyességének, hogy csupán Stockholmban 94 000 (kilencvennégy-ezer!) férfi "ünnepel" magányosan, család nélkül, és nem emlékszem a nők számára.

Bár most én tényleg egyedül vagyok, egy pillanatig sem érzem magam magányosnak. Felhívam a szüleimet és a keresztanyámat, két-három helyre meghívtak barátokhoz, néhányukkal találkoztam, és még annnnyi barátom van, akikre gondolhatok... Amikor az év során ilyen intenzíven kapcsolatban állok rengeteg emberrel, online and offline, néha még jól is esik egy kicsit magam lenni, és ez a karácsony este egy ilyen ritka alkalom.

És mivel még nem is volt időm arra, hogy sok üdvözletet kiküldjek, egy hírlevél is igencsak esedékes már, nem is beszélve arról, hogy fel kellene tölteni az új album, Erre gyere, rózsám! dalait a weboldalaimra az összes infóval, szövegekkel és satöbbivel (mindent duplán: magyarul ÉS angolul), arra gondoltam,hogy ebbe az új blogomba írnék pár szép gondolatot.

Két dolog ugrott be: egyik a hála, amit mindazok iránt érzek, akik körülöttem vannak, és valamilyen formában támogatnak. Képtelenség felsorolni ennek az összes formáját: gyakorlati dolgok, amikor valamiben segítségre van szükségem (és az utóbbi hónapok igencsak emberpróbáló idők számomra), egy mosoly, egy biztató megjegyzés, követés a Twitteren és hasonlókon, ott lenni a számtalan közösségi oldalamon, stb, stb; ezek mind számítanak, és erősebbé tesznek, hogy még több gyönyörű dalt, képet és egyéb alkotást adhassak nekik és másoknak is. 

Tehát tudd, hogy ha bármilyen módon kapcsolatban állsz velem, legalább egy picikét Te is hozzájárulsz az éneklésemhez és egyéb művészi megnyilvánulásomhoz.

És ezt nagyon megköszönöm; ebben a pillanatban szeretetet küldök minden rokonomnak, barátomnak, rajongómnak, hallgatómnak, olvasómnak, követőmnek, művésztársamnak, üzleti és egyéb partneremnek, kapcsolatomnak!!!

Itt megállok egy pillanatra, és utánagondolok: még az a nagyon kevés ember is a világon, akikről tudom, hogy ellenségeim, valójában segítenek engem az előrehaladásban. Mivel esélyt adnak nekem arra, hogy ránézzek: én hogyan okoztam azt, hogy barátokból ellenségekké váljunk, és ha változtatnom, javítanom kell valamit, azt hajlandó vagyok megtenni. Ami engem jobbá és erősebbé tesz, remélhatőleg, úgyhogy köszönöm, fiúk-lányok! :-)

Továbbá, azok az indokok, amik miatt kedveltem őket eredetileg (és a szeretetem feléjük csak nőtt azzal, hogy minél többet tudtam meg róluk - nyilvánvalóan, hiszen több kommunikáció és több közös realitás elkerülhetetlenül azt eredményezi, hogy az emberek jobban kedvelik egymást), tehát ezek az indokok még mindig ott vannak: még mindig csodálom bizonyos tulajdonságaikat, képességeiket vagy munkájukat. És bár semmit nem csinálunk együtt, mivel nem vagyunk barátok, ez (illetve bármi, amit ők tettek ellenem) nem ad nekem okot arra, hogy már ne szeressem őket.

Ha szeretetet és csodálatot küldök még azok felé az emberek felé is, akik nem kellene, hogy érdekeljenek, akkor - úgy gondolom - a felém való hozzáállásuk nem képes nekem ártani. Meg jó érzés is; minél több szeretetet érzünk mások iránt, annál jobban vagyunk, nem igaz? Még egyszer: köszönöm nekik, hogy okot adnak arra, hogy több szeretetet érezzek.

Azt hiszem, így kellene befejeznem ezt a személyes karácsonyi gondolatmenetet:

A szeretet ereje legyen veled

Szeretetteljes Karácsonyt mindenkinek!

- Andrea

ui: közben megettem egy kis tábla finom csokit Chai teával, ami nem igazán ennek a napnak a tipikus étele, de nagyon finom :-))